Vallomás önmagamnak

A következő vers egy önmarcangoló gondolatmenet végterméke: ha kiírom
magamból, elmúlik. Csak saját felelősségre olvasd el! Ó, és a
kedvesbácsikat nem kell riasztani, szerintem mindenkinek vannak ilyen
pillanatai néha. :-)

Ostika

Vallomás önmagamnak

Azt hiszem, most felfogtam és értem
Bár elmondani nem tudom még
Újraolvasva a régi mesét
Első benyomásra egyszer van esélyem

Most bánom, hogy én nem ÉN vagyok
Hogy álarc, mit másoknak mutatok
Mit mondanék, de nyíltan nem merek
Mondod, látsz engem, s én arcodba nevetek

Bánom már, hogy rég nem magamat adtam
Kezed gondolatban összeroppantottam
S most sem mondom ki, hogy ez vagyok én
Minek? A főnyeremény úgysem lesz az enyém

Maszkom reggel gondosan felteszem
Hogy átlátszó, azt tudni nem merem
Hazugságból áll a fél életem
Mi szüli: a másoktól való félelem.